Toldi életének sorsfordító napjai

Mit mond nekünk Toldi Miklós története? Azt, hogy  az embernek célja és küldetése van, de ehhez el kell szakadni a szeretett személytől, bátorságra van szükség, elindulni és megvalósítani célunkat.
Miklós küzdelmes, és  hősi úton vesz részt, hogy elfoglalhassa méltó helyét. A Történet során minden nap érdekes kalandokban van része, minden napja sorsfordító és egy próbatétel:



ELSŐ NAP


Az első énekben uralkodik a vágy, Miklós szeretne inkább katona lenni és nem a  pusztán a béreslegényekkel együtt dolgozni. Az első nap a pusztán dolgozó Miklóstól, Laczfi nádor kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon vette, hogy paraszatanak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal mutatja meg.
Miklós miután hazament Nagyfaluba a Toldi házba, György, durván elutasítja ölelését. Miklós kéri a jussát a vagyonból, erre György arccul csapja, mert úgy gondolja, hogy nem jár semmi Miklósnak. A harmadik énekben Miklós akaratlanul gyilkossá lesz. György arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek. Miklós tűri egy ideig, de mikor egy dárda a vállát éri, kitör belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a vitézek közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza. Miklósnak ezért menekülnie kell a háztól, György kiadja a parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre.


MÁSODIK-HARMADIK NAP


Miklós György elől menekülve egy közeli nádasba vette magát. Nagy volt a lelkifurdalása, és a bánata. Gyötrődései közben akad rá a család hűséges öreg szolgája, Bence. Bencét az aggódó anya küldte Miklós után étellel-itallal. Miklós a jövőjén gondolkodik: gyilkosságba esett, el kell bujdosnia a környékről. Bence marasztalná, ám Miklósra csak anyja említése van hatással: az özvegynek szíve szakadhat bánatában. Édesanyjának szóló üzenettel és vigasztaló szavaival bocsátja haza Bencét.

NEGYEDIK NAP


Miklós elhatározza, hogy még az éjszaka hazamegy elbúcsúzni anyjától.  Útközben véletlenül rétifarkas-fészekre lép, és a farkaskölykök anyja rátámad. Előbb ezt, majd a szintén rárohanó hímfarkast is sikerül megölnie. Eszébe jut gonosz bátyja, aki rosszabb a farkasnál, mert az életére tör, holott ő sohasem bántotta. Egy pillanatra átvillan rajta, nem volna-e jó örökre elbánni Györggyel, mint a farkasokkal, de legyőzi gonosz gondolatait. Az agyonvert farkasok tetemével folytatja útját hazafelé. Éjjel van, György és emberei mélyen alszanak. Miklós belopózik, és hogy jelt hagyjon maga után, a két farkas tetemét György ágyába fekteti. Miklós bemegy az anyjához, aki az asztalra borulva szendereg. Megmondja, hogy csak búcsúzni jött haza, de nem örökre megy el. Nagy erejét nem akarja elpazarolni, és szégyene sem lesz a családnak: felmegy Budára a királyhoz és beáll a bajnokok közé. A farkasszagot megérző kutyák vad ugatásba kezdenek, Miklósnak menekülnie kell. György lóra parancsolja legényeit, és velük együtt öccse üldözésére indul. A szegény anya ájultan hanyatlik az ágyára.

ÖTÖDIK-NYOLCADIK NAP


Miklós menekülése közben nagy vihar támad, az egyik üldöző vitézt villám sújtja agyon. György átázott seregével visszafordul; öccsét most sem tudta elfogni. Miklós három napi vándorlás után Pest alá, a Rákos-patak mezejére ér. Egy temető mellett haladva jajgatást hall: egy friss sírra boruló asszony két fiát gyászolja, akiket egy cseh ölt meg a Duna szigetén. Az özvegytől megtudja, hogy:
–Budán egy cseh bajnok magyar vitézeket hív ki viadalra
–már sokukat megölte,
–tegnap már senki nem mert kiállni ellene;
–holnap reggel is biztosan ott lesz a szigeten
és várja a következő ellenfelét.
Miklós nagy elhatározással Pest városába indul, megfogadja, hogy bosszút áll a két fiúért. György még Miklós előtt megérkezett Budára, hogy bevádolja őt a királynál, és úgy jusson az áhított birtokhoz. Lajos király előtt fájdalmat színlelve elpanaszolja, hogy van egy mihaszna, bár nagy erejű öccse, aki megölte az ő egyik kedves vitézét, és utána elbujdosott. Álnokul hozzáteszi, hogy a gyilkosság után már őt illetné Miklós birtokrésze, de azt őfelsége kezébe helyezi: adja azt királyi adományként annak, aki arra a legérdemesebb. A király megérti, hogy György szeretné megkaparintani öccse földjét. Mosolyogva kijelenti, hogy elfogadja a felajánlott örökséget, és azt Györgynek adományozza, de csak azzal a feltétellel, ha holnap megvív a cseh vitézzel, és megöli az idegen bajnokot. György halálra váltan kénytelen kijelenteni, hogy valójában neki nem kell az öccse vagyona, ő lemond róla. Így esett György abba a verembe, melyet Miklósnak ásott. György hazaérve dühében törni-zúzni kezd. Miklós nagy lármára lett figyelmes: egy elszabadult vad bika rohant az utcán, a kutyákat felöklelte, s mindenki futott előle. Miklós a bikát a vágóhídra vonszolta, ahol a mészárosok megkötötték. Köszönetül egy nagy darab májat dobtak oda és elzavarták, a megmentett életekért ez a jutalma. A májat egy kóbor kutyának adta. Sokan ráismertek az utcán, de éjjeli szállásra nem hívta volna meg senki. Eszébe jut az özvegynek tett fogadalma, és hogy se ruhája, se fegyvere: így nem állhat ki a cseh vitéz ellen. Visszamegy a temetőbe, hogy az özvegytől elkérje fiai fegyverzetét, de az asszonyt nem találja ott. Csüggedten egy sírhalomra borul és elalszik. Miklóst lódobogásra ébred, látja, hogy a nyeregben az öreg Bence ül. Lekapja Bencét a lóról, az öreg ijedtében azt hiszi, hogy kísértet ugrott rá, csak lassan tér magához. Toldiné Miklós után küldte Bencét, és küldött vele egy cipót is.  A cipóba egy kis vasszelence volt belesütve, és azt kinyitva Miklós száz aranyat talál benne. Megörül a váratlan kincsnek: most már fegyvert és lovagi öltözetet vehet magának és másnap megvívhat a cseh vitézzel. Örömében betér Bencével egy közeli csárdába mulatni, megiszik egy kanna bort.

s


KILENCEDIK NAP


Toldi megvásárol minden szükséges fegyvert, páncélt a bajvíváshoz. Rigó paripáját is felszerszámozza, melyet Bence hozott a számára. Budán a király selyemsátránál nagy tömeg várja, hogy lesz-e a szigeten bajvívás.  Megérkezik a cseh bajnok, táncoltatja lovát és gúnyolja a magyart, hogy senki sincs, aki vele kiállni merne. Váratlanul jelentkezik egy vitéz, aki elfogadja a kihívást. A két bajnok egyszerre érkezik meg a szigetre, de Toldi visszarúgja csónakját a vízbe -> jelzi, hogy élve csak egy harcos távozhat.  A cseh vaskesztyűs markával megpróbálja Toldi kezét összepréselni, de Miklós megelőzi és hatalmas szorítással szétroncsolja ellenfele ujjait. A cseh térdre esve életéért könyörög, cserébe felajánlja minden vagyonát. Toldi elfogadja a kincseket, de nem maga, hanem a temetőben látott özvegy számára. Megkegyelmez a csehnek, ha megesküszik, hogy magyar földre többé nem teszi a lábát.  Mikola mindent megígér, ám amikor a csónak felé indulnak, kardjával hátulról Toldi felé szúr. Toldi azonban meglátta a mozdulatot a Duna tükröződő vizében; elkapja a kardot, és most már nem kegyelmez.  Saját kardjával vágja le ellenfele fejét, és rátűzve felmutatja. Lajos király nagyon megörül a győzelemnek és elhatározza, hogy Toldi György gyilkos öccsének örökségét az ismeretlen bajnoknak adományozza. Miklós a király lába elé borulva felfedi kilétét: véletlenül gyilkosságba esett, bátyja elől elmenekült, és azért jött Budára, hogy kiérdemelje vétkéért a kegyelmet.  Kiderül, hogy a király kinyomozta, hogy Toldi György azon mesterkedik, hogy megfossza testvérét jogos örökségétől, irigységből tartotta őt otthon, mert féltékeny volt rá. Lajos megkegyelmez Miklósnak, visszaadja örökségét, sőt ráparancsol Györgyre, hogy a maga birtokrészét is adja át a testvérének.  Miklós azonban nem vágyódik vagyonra, inkább a király vitézei közé szeretne állni. A király testőrei közé fogadja, és egy értékes kardot ajándékoz neki. Váratlanul Toldiné is megjelenik, édesanyját meglátva Miklósnak teljes lesz az öröme és a boldogsága.

Megjegyzések